+36 20 36 91 829

nemethha@gmail.com

Üveg szobrok

ÁLDÁS HAVA

ÁLDÁS HAVA

Rogyasztott üveg szobor, akvárium, víz, üveg halak, 2010.

FÖLDANYA HAVA

FÖLDANYA HAVA

Japán selyempapír és Rogyasztott üveg szobor, samott, antik csipke, fa, 2010.

FÖLDANYA HAVA

FÖLDANYA HAVA

Japán selyempapír és Rogyasztott üveg szobor, samott, antik csipke, fa, 2010.

ENYÉSZET HAVA

ENYÉSZET HAVA

Japán papír és virág szobor, antik madárkalitka, fa, 2010.

ENYÉSZET HAVA

ENYÉSZET HAVA

Japán papír és virág szobor, antik madárkalitka, fa, 2010.

KISASSZONY HAVA

KISASSZONY HAVA

Antik csipke és japán papír szobor, üveggyöngyök, fa, 2010.

KISASSZONY HAVA

KISASSZONY HAVA

Antik csipke és japán papír szobor, üveggyöngyök, fa, 2010.

SZELEK HAVA

SZELEK HAVA

Rogyasztott üveg szobor, antik rózsa üvegek, fa, 2010.

BOLDOGASSZONY HAVA

BOLDOGASSZONY HAVA

Rogyasztott üveg szobor, japán selyem papír, antik csipke, fadoboz, 2010.

INFINITIVUS

INFINITIVUS

Az Infinitívusz Projekt című alkotásom Pilinszky János Infinitívusz című versének a háromdimenziós illusztrációja.

Üveg casting szobrok, föld, kötél, papír cetlik, 2006.

AZ ÜVEGBÚRA (SYLVIA PLATH)

AZ ÜVEGBÚRA (SYLVIA PLATH)

"Furcsa, fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban."

Egy idegösszeomlás története kezdődik ezekkel a szavakkal. A 19 éves Esther Greenwoodnak Amerika tálcán kínálja a karriert: felveszik ösztöndíjjal a legjobb iskolába, majd tizenketted magával megnyeri egy divatlap pályázatát, egy hónapra New Yorkba kerül, fogadások, díszebédek, hírességek forgatagába. Csakhogy ő valami többet és tisztábbat vár a társadalomtól, mint az őtőle, és ezért nem tud beilleszkedni a nagy gépezetbe.

"Bizonyára illett volna, hogy én is repüljek a lelkes örömtől, mint a többi lány, de valahogy nem voltam rá képes. Nagyon-nagyon csendesnek és üresnek éreztem magam, akár egy tornádó magja, ahogy csak sodródik kábultan a körülötte tomboló pokoli zűrzavar legközepén."

A történet: ennek a baljós hasonlatnak a kibontakozása, a betegség első tüneteitől a közönyös pszichiáter kontárul alkalmazott elektrosokk-terápiáján át a hajszál híján sikeres öngyilkosságig. Végül a gyógyulás tétova stációi következnek, az életbe visszavezető út lehetőségét sejtetve, ami a valóságban tragikusan ideiglenesnek bizonyult. Az üvegbúra önéletrajzi mű: az újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetségének egyetlen nagyobb szabású prózai alkotása.
Sylvia Plath a regény megjelenésének évében, 1963-ban, öngyilkos lett.

Igen, van öröm, beteljesedés, és vannak társak - de a lélek magányossága, a maga rémisztő tudatosságával, iszonyú és leírhatatlan.

Üveg casting szobor, síküvegbúra, kés, villa, 2009

SÖRGYÁRI CAPRICCIO (BOHUMIL HRABAL)

SÖRGYÁRI CAPRICCIO (BOHUMIL HRABAL)

"Unatkozik? Vegyen mosómedvét!" Vagy olvassa el egy bájosan-őrjítően szeszélyes fiatalasszony és a szószátyár Pepin bácsi elbűvölő történeteit.
Bohumil Hrabal ironikus családi krónikáját Jirí Menzel filmje tette igazán híressé.

Mariska, a gyönyörű aranyhajú nő, fittyet hány a kisvárosi szabályokra és a rendre, csillogást szór az álmos sörgyár és minden lakója életébe. Lobogó hajával kerékpárra ül és mosolyával kitisztítja a szívek szendergő homályát. Mígnem megérkezik Pepin sógor, a minden lében sok kanál, állandóan ordító és gyatrán szolmizáló rokon. Aki sorozatos katasztrófát idéz elő a sörgyárban, s Mariska férje lassan már csak az őrület és a füldugók szelíd csendjében talál megnyugvást.

A mindennapok azonban tovább peregnek, készül a minden érzéket beindító disznótoros és a hófehéren habzó arany-sör, míg egyszer csak minden rövidül...ahogy hátralévő életünk.

De kit zavar ez a tény, ha vacsoránk hurka, kolbász, sült vér, s kortyolhatjuk hozzá sörünket, olyan mély örömmel, mint főszereplőnk...s egyet érthetünk Hrabal gondolatával:

"Édesjóistenem, ez az élet mégiscsak bolondulásig gyönyörű!"
Bohumil Hrabal

Üveg casting szobor, fadoboz, plakát, 2009

KALOTASZEGI EGYKE

KALOTASZEGI EGYKE

Kalotaszeg az egyke földje. Nincs az országnak még egy szöglete, ahol az egykézés vagy az „egyse”, a gyermektelenség olyan mély gyökeret vert volna. Elárvult telkek, palotának beillő üres házak gyászolják e maroknyi népcsoport életfelfogásának végzetes tévedését.

Szoros értelemben vett egykének tekintjük azt, amikor egy családnak egy gyermeke van. Az egyke fogalma azonban az idők folyamán kibővült. Ezt a fogalmat azonosították általában a születések mesterséges korlátozásával. Az egyke fogalmát ma már főleg ez utóbbi értelemben használják.

Egy Kalotaszegi egyke fekszik a tulipános ládában. Párnája, lepedője a pénz és színes gyöngyök, nyakán az arany köldökzsinór. S halljuk közben anyja altató énekét:

„Aludj el én magzatom, kicsi bubám, aludj el örökre a vén-fekete anyaföldbe.”

Rogyasztott aranyozott üveg szobor, antik tulipános láda, aranyzsinór, antik gyöngyös kalotaszegi mellény dísz, 2008

TENEGRÓCEÁN (ALESSANDRO BARICCO)

TENEGRÓCEÁN (ALESSANDRO BARICCO)

lessandro Baricco regényeket, drámákat, esszéket ír. Senkihez sem hasonlítható a stílusa, írásainak egyéni hangneme, nyelvezete azonnal meghozta számára a világsikert.

"A világ legeslegvégén, egy lépésre attól, ahol a tenger véget ér...éll egy kis dombon az Almayer fogadó. 7 szobájában, 7 titokzatos vendég lakik."

PLASSON a festő. Ünnepelt portréfestő volt, ma már csak a tengert festi tengervízzel fehér papírra. Mindennap kimegy a tengerbe és fest, amíg a dagály eléri a szívét, akkor csónak jön érte, hogy visszavigye a fogadóba.

ELISEWIN, Carewell báró 15 éves lánya, aki nem tud úrrá lenni túlérzékenységén. Valami "fehér rémület", ami elfogja minden zaj hallatán, egy szín, egy forma láttán.

PLUCHE ATYA, aki mindig mást mond, mint amit kellene, Elisewin kísérője, s gyönyörű imák fogalmazója.

ISMAEL ADELANTE ISMAEL BARTLEBOOM PROFESSZOR, 38 éves kutató. Készülő műve: A természetben fellelhető határok enciklopédiája, az emberi képességek határain mellékletével. Most éppen a tenger határai szócikkhez gyűjt anyagot. Mindennap levelet ír álmai asszonyának, s egy ládikóban gyűjti őket.

ANN DEVERIÁ, a gyönyörű házasságtörő asszony.Férje küldte az Almayer fogadóba, remélvén, hogy a tengeri levegő csillapítja szenvedélyét, s feledteti a szeretőt.

ADAMS, egy különös, titkokkal teli matróz.

A 7. szoba lakóját nem árulhatom el.

Mert a tenger"..elvarázsol, a tenger megöl, megijeszt, meghat, olykor nevetésre késztet, máskor eltűnik, tónak álcázza magát, vagy vihart támaszt, hajókat nyel el, vagy gazdaggá tesz, de válaszokat nem ad, bölcs, szelíd, hatalmas, kiszámíthatatlan. És főleg magához szólít. A tenger hív."

Üveg casting szobrok, akvárium, víz, 2009

TÓTÉK (ÖRKÉNY ISTVÁN)

TÓTÉK (ÖRKÉNY ISTVÁN)

"Ha egy kígyó (ami ritkaság) felfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés?"

Örkény István Tóték című regényét 1962-ben írta, majd 1967-ben dolgozta át tragikomédiává, mellyel az egész világon nagy sikert aratott. A történet egy tábori lappal indul: Tót Gyula, mint katona ír szüleinek és a húgának, s "örömmel" közli, hogy parancsnoka, Varró őrnagy Tóték házában tölti el szabadságát. Az öröm oka: a parancsnok kegye megmentheti Gyula életét - tudja ezt a család, az egész község. Tóték óriási izgalommal, sürgés-forgással várják a nagyszerűnek képzelt őrnagyot, de a fogadás pillanatától kezdve minden átcsúszik a groteszk és az abszurd határán. Felborul a megszokott rend, s az őrnagy diktatúrája falunyi méretet ölt, s mindennek egy hordónyi esővízben ázó sürgöny véget vethetne, ha nem lenne Gyuri atyus a félkegyelmű postás, akkor kiderülhetne, hogy Gyula már rég halott...

Tót Lajos mikor már újból megszilárdítaná a régi rendet, és megkönnyebbülten felsóhajt az őrnagy távozásakor, ráeszmél, hogy mégsem sikerült a szabadulás, így darabolja fel a kedves Varró őrnagyot...

"Mariska eloltotta a villanyt. Ő is lefeküdt.Egy ideig hallgatott, aztán félénken megkérdezte:
-Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?
-Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam...Talán nem jól tettem?
-De jól tetted, édes, jó Lajosom - mondta Mariska. -Te mindig tudod, mit hogyan kell csinálni."

Ki tudja, talán néha, mindenkinek elkelne egy jó éles képzeletbeli margóvágó...

Rogyasztott üveg, papírdobozok, fadoboz, eredeti tábori képeslapok, plakát, 2009


SELYEM (ALESSANDRO BARICCO)

SELYEM (ALESSANDRO BARICCO)

A selyem című regényt Alessandro Baricco írta, s így jellemezte:

„Ez nem regény. Nem is elbeszélés. Ez egy történet. Olyan férfiról, aki beutazza a világot, s a végén egy szeles tó partján ül egész nap.

A férfi neve Hervé Joncour, a feleségéé Héléne.

A tóét nem tudni. Mondhatnánk, hogy szerelemi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani. Szerepel benne vágy és fájdalom, mindkettőről tudjuk, mi fán terem, még sincs rá igazi szavunk. Mert szerelemnek nem szerepel. Régi fogás… Ha nem tudunk nevet adni valaminek, akkor történetnek mondjuk. Ez már csak így van. Évszázadok óta.

Minden történetnek zenéje van. Ennek fehér zenéje. Ez fontos, mert a fehér zene különös muzsika, időnkint zavarba ejtő: Halkan szól, és lassan kell táncolni rá, ha jól játsszák, olyan, mintha a csönd szólna, s akik szépen táncolják, úgy tűnik, meg sem mozdulnak. Átkozottul nehéz a fehér muszika. Sok hozzáfűzni valóm nincs. Talán jobb, ha tisztázom, hogy 19. századi történetről van szó: fontos, hogy senkise várjon repülőgépeket, mosóautomatákat és pszichiátereket. Nincsenek. Bár ma se volnának.”

Rogyasztott üveg szobrok, fadoboz, japán halpénz, selyem, 2008

VÖRÖS RÉBÉK (ARANY JÁNOS)

VÖRÖS RÉBÉK (ARANY JÁNOS)

-„Babona” , - „Boszorkány történet” – írta a költő első, illetve a második fogalmazványban a cím alá. Amikor a balladát először közölte, rövid jegyzetet is adott hozzá:  „A helyi népmonda csak ennyit tartott fenn a tisztes boszorkányról, hogy t.i. átalment a keskeny pallón, ott varjúvá vált, s elrepült. A többit én toldtam hozzá. – Szerző”.

A varjú a nép képzeletében a halál madara. Merényi Dunamelléki népmesében ír egy Kuvik nevű boszorkányról, aki amikor kivégzik, varjú alakban saját „teste maradványára szállott s mindég azt kiabálta felette: Kár…kár…kár! Azért kiabálnak a varjak még most is így.”

-Arany ismertette e könyvet és megjegyezte: „ Népi szellemben történik…midőn a mesebeli metamorphosist valóhoz köti: azóta kiált így a varjú: Kár!

 „Vörös Rébék átalment a

Keskeny pallón s elrepült – „(*)

Tollászkodni, már mint varjú,

Egy jegenyefára űlt.

Akinek azt mondja: kár!

Nagy baj éri és nagy kár:

Hess madár!

(1877. szept. 26.)

(*) e két sor népmondai töredék- A. J.

 

Rogyasztott üveg szobrok, fadoboz, szalag, 2009

MÉREGKEVERŐK

MÉREGKEVERŐK

„És most itt állanak a feketébe öltözött, tisztes asszonyok a törvényszék előtt. S a kemény és büszke vádlott megtörve már mindent ráhagy. Megbénult lélekkel nem törődik már a kérdésekkel, mindenre igent mond. Észre se veszi, ha ellentmondó kérdéseket tesznek.  Minden igen, csak néha üti fel fejét: - bűnrészességet nem vállal, mindent a bábaasszony cselekedett. 

Nagy fekete felhőkben telepszik a gond, a magyar bánat, magyar zokogás a teremre. Jönnek a tanúk mind, hetvenketten. Szomorú felvonulás. Túlnyomó részük egészségtelen, elhagyatott, szegény.

 Kiáltó jel az élet pusztáján. Fáklya a nyomorult magyar sötétségből. A ballada eleven gyertyái, akik a nyomor leplébe vannak csavargatva, a rácsepegett szenvedés viaszába áztatva és a bűn tüzében égve. És mégis ez a sötét láng az égre csap és szikrázva világít. 

Emberek, ide nézzetek! Ide kerül egy magyar falu, ha leveszi róla a kezét az állam, a társadalom. Ide sülyed, ide zuhan az értelmes, a nagyszerű kálvinista magyar, éppen értelmessége és józansága miatt, ha nem fogja össze a nemzeti cél izzó lelkesedése. Életre kell vezetni ezt a népet. Munkát, szervezetet, szociális erőt kell belőle kicsiholni. Hogy minden energiája cselekvő legyen, hogy lelkisége aktív legyen, hogy emberi értékei nagyszerű, igazi életté váljanak.

 

Rettenetes az a szellemi nyomor, amelyről a szolnoki tárgyalás levonja a gyásztakarót: ha ez sem korbácsolja fel a magyar öntudatot, akkor Magyarországra is rámondhatja egyik Sors a másiknak:- Mit kínlódsz vele.” 

Móricz Zsigmond a Tiszazugi méregkeverők (1930, Nyugat 3.szám) című novellája és Szenti Tibor Deviánsok című munkája alapján készült szöveget elmondja: Krausz Gábor és Németh Hajnal Auróra.

Rogyasztott üvegszobrok, papírcetlik, hanganyag, 2008 

PIETA

PIETA

A gyimesi csángók a Csíki-havasokból Moldvába futó Tatros folyó völgyében, a Gyimes-szorosban élő magyarok neve. Három községük: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk, a folyó néhány száz méter széles, 30 km hosszú fővölgyében és annak mellékágaiban, az ún. patakákban, szétszórt házcsoportokban helyezkedik el. Nyelvük, kultúrájuk archaikus volta miatt rengeteg tanulmány látott már napvilágot, s a táncok, énekek, legendák, ráolvasások, viseletek sok életre való tudománnyal vannak megtöltve, s várnak a további gyűjtésekre.

Imáik többnyire a csíksomlyói búcsún halott, illetve tanult imák alapján alakultak a mai formájukra.

Gyönyörű nyelvezetük és a bennük rejlő erő „őröjzön” mindnyájunkat és adjon áldást utunkon.

 

Üveg casting szobor, falipolc, széki vőfély bokréta, 2009

SZŰZ MÁRIA

SZŰZ MÁRIA

Üveg casting szobor, antik Mária-ház, 2009

NŐ-VÉR-VONALAK

NŐ-VÉR-VONALAK

A Nő-Vér-Vonalakban a saját női családfám rövid történetét illusztráltam. Természetesen szoros kötelékekkel kötődöm minden szereplőhöz, akik a rekeszek elválasztó, a doboz összekötő hátlapjára kerültek, hiszen az életünkben is egymás mellett, de mégis külön utakon járunk.

Tulajdonképpen gyökereim lenyomatát olvasztottam üvegbe, önmgammal zárva a sort. Családunk Ősanyáink utolsó négy generációját zártam a dobozba anyai ágról.

A négy generáció szülöttei:

Nagy Mária, született 1890. április elsején.

Szabó Mária, született 1923. március 22-én.

Kovács Elvíra, született 1956. december 9-én.

Németh Hajnal Auróra, született 1982. május 3-án.

A dobozom emlékőrzés, mert a múltat tisztelni kell a jelenben és meg kell őrizni a jövő számára is.

Kívánom, hogy az ősök és az utódok ereje és szeretete legyen mindig mindnyájunkkal. 

HORDOZHATÓ CSALÁD

HORDOZHATÓ CSALÁD

A mai rohanó világban se feledkezzünk meg családunkról,melynek tagjai mindig mellettünk lehetnek, ha e csodálatosan csillogó exkluzív táskában hordjuk őket bármerre is vigyen utunk.

 Az ezüstlap borítású táskát kézzel készített dobozában szállítsuk a hosszabb távollétünk alkalmával, óvjuk, védjük családunk tagjait, mégha üvegből is készültek a figurák.

 Habár erősnek és örökké valónak tűnnek, jobb, ha tudjuk, törékeny az ember, akár az üveg...

Rogyasztott üveg, alufólia, papírdoboz, 2008

ÉLETEM ÉS MESTEREIM

ÉLETEM ÉS MESTEREIM

A huszonhatodik évemben elindultam egy hegyre, s visszapillantva ezt a kis falat láttam, amit most a nézők is: rendkívül sok hatás ért, s máig kutatom az inspiráló, értékes létezéseket. A vissza-pillanat összegzését öntöttem üvegbe és nyomtattam plakátokra, dobozoltam, ragasztottam, hogy illusztráljam saját magam egy élet szakaszát, főként a mestereim bemutatásával, kik nélkül még mindig tanácstalan lennék…

Ez a doboz szűkszavú, közel sem teljes, s inkább szakmai, fellebbenti egy tűhegynyire az ajtót az én legbensőmből.

„Kezünket és szívünket a szeretet vezérleje, mert a szeretet a művészi megismerés legfőbb mozgatója, állandó ihletettség, és közvetítő út.”  Hefter László

Rogyasztott üveg, printek, fadoboz, plexi, 2008

KALANDOZÁS A TÜKÖRBEN (PILINSZKY JÁNOS)

KALANDOZÁS A TÜKÖRBEN (PILINSZKY JÁNOS)

„Nehéz elmesélni, mi is történt tulajdonképpen – tükrön innen, tükrön túl. Ketten indultak el,ennyi bizonyos, ketten lépték át Tükörország határát. Csakhogy amíg a Kisfiú valóban átlépte, a kislány a tükörben maradt. Hajszál, vagy annyi se választotta el őket egymástól, ez a hajszál azonban makacsabb, ellenállóbb volt minden távolságnál, minden végtelenségnél.

Kétségbeesetten igyekeztek ismét megtalálni egymás kezét, egymás melegét, de még könnyeik se találkoztak tükrön innen, tükrön túl, még könnyeik is elkülönülve csorogtak alá, holott csak egy hajszál választotta el őket. De ez a hajszál kegyetlenebb volt minden törvénynél, minden parancsnál.

A Kisfiú még sokáig sírdogált a tükör előtt, amelynek gyémántkemény lapja mögül a királylány nézett rá, mint egy örökre lezárult üvegkoporsóból.

Aztán ez is eltűnt, a királykisasszony arca, s a tükörben – mint azelőtt is – a Kisfiú csak tulajdon arcával

találkozhatott. Felemelte a karját, a tükörben is felemelkedett. Mosolygott, és tükörbeli arca is visszamosolygott rá.

„Talán nem is létezik Tükörország – gondolta egy idő után. – Talán csak álmodtam az egészet...”

De később, ahogy évről évre öregebb lett, mintha ismét üzenetek, igaz, egészen apróka jelzések

érkeztek volna a tükör mélyéből.

Halk sírás és hullámok zaja.”

Pilinszky János Kalandozás Tükörországban című meséjét elmeséli Krausz Gábor.

Rogyasztott üveg, tükör, mesekönyv, hanganyag, 2008

 

AZ ÜGYNÖK HALÁLA (ARTHUR MILLER)

AZ ÜGYNÖK HALÁLA (ARTHUR MILLER)

Arthur Miller drámája akár a Nagy Amerikai Tragédia címmel is megjelenhetett volna 1949-ben.

Magyarországon először 1959-ben mutatták be, amikor még a kiöregedett, a két hatalmas bőröndöt egyre reménytelenebbül cipelő ügynök sorsa amerikai sors volt.

De mostanában az öregedő, a sikertelen Willy Lomanek itt járnak közöttünk. Itt és most sokan, s tán egyre többen élnek úgy kiszolgáltatottan, a holnapban bizonytalanok -, hogy a kötelező sikert, a reményt és az álmokat már csak hazudják önmaguknak, mint az amerikai ügynök.

A dráma úgy kezdődik, hogy Willy Loman boldog: hosszú idő után együtt a család, két felnőtt fia haza jött. Úgy érzi, itt az idő, fiai most véghez viszik mindazt, ami neki nem sikerült. Sikeresek lesznek és gazdagok.

Ez az utolsó remény. És ez a remény lassan a szemünk előtt foszlik szét: Willy Loman egyre különösebben viselkedik, rég meghalt emberekkel beszél, látszólag teljesen összefüggéstelenül, fantomokkal küzd. A fiai nem értik. Csak Linda, a feleség tudja, hogy ez a végjáték, az utolsó menekülés a kudarcoktól, a végső beismerés és az önmagára szabott ítélet előtt.

De a kegyetlen farkastörvény ,amit Arthur Miller kimond, felettünk is ítél:

„ Aki csődöt mond az üzleti életben, az csődöt mond a társadalomban és annak nincs többé joga az élethez.” 

Rogyasztott üveg, print, plakát, 2009

HOMMÁGE Á FRIDA KAHLO

HOMMÁGE Á FRIDA KAHLO

Frida és Diego szerelelme örök és széjjel választhatatlan. A dobozomban a halál és élet köti össze őket egy arany köldökzsinórral, megmutatva azt, hogy egy tőről fakadnak,  megtalálták egymást, s a világ végezetéig eggyé váltak...

Rogyasztott Üveg szobrok, antik fa doboz, print, 2008

JÓNÁS IMÁJA (BABITS MIHÁLY)

JÓNÁS IMÁJA (BABITS MIHÁLY)

Casting üveg szobor, antik síküveg kereszt, tükör, akvárium, plakát, 2009

Babits Mihály Jónás imája című verse elevenedik meg a zárt tükör-üveg akváriumban.

Hozzám már hűtlen lettek a szavak,
vagy én lettem mint túláradt patak
oly tétova céltalan parttalan
s ugy hordom régi sok hiú szavam
mint a tévelygő ár az elszakadt
sövényt jelző karókat gátakat.
Óh bár adna a Gazda patakom
sodrának medret, biztos útakon
vinni tenger felé, bár verseim
csücskére Tőle volna szabva rim
előre kész, s mely itt áll polcomon,
szent Bibliája lenne verstanom,
hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan
bujkálva, később mint Jónás a Halban
leszálltam a kinoknak eleven
süket és forró sötétjébe, nem
három napra, de három hóra, három
évre vagy évszázadra, megtaláljam,
mielőtt egy mégvakabb és örök
Cethal szájában végkép eltünök,
a régi hangot s, szavaim hibátlan
hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran
szólhassak s mint rossz gégémből telik
és ne fáradjak bele estelig
vagy mig az égi és ninivei hatalmak
engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.

Babits Mihály Jónás próféta köntösében térdel és imádkozik minden máltósághoz az égben, hogy szabaduljon beteg torkától. De a tükrök és az üvegek rideg falai közt hátát, vállát nyomja a súlyos apostoli kettős kereszt, a tudat:

rossz gégével is cipelni kell sorsunkat, míg a megváltás el nem jő.

ÁLMODOZÁS A REPÜLÉSRŐL

ÁLMODOZÁS A REPÜLÉSRŐL

Casting üveg szobor, kalitka, antik porcelán baba, csipke, tükör, 2008 

A kalitka fogva tartja a csipkeszárnyú angyal-gyermeket, aki a repülés gyönyörűségéről álmodozik a tükörbe nézve. Gyermekként nyitott szemmel is repültünk, nem volt kétséges valóban szárnyaltunk… A felnőttséggel kalitkák nőttek körénk. Mindannyiunknak vannak kalitkái és mindannyian szeretnénk átélni a repülés szárnyaló szabadságát, a kérdés: képesek vagyunk kinyitni a kalitkánk ajtaját?

ALÍZ CSODAORSZÁGBAN (LEWIS CAROLL)

ALÍZ CSODAORSZÁGBAN (LEWIS CAROLL)

Rogyasztott üveg szobrok, antik fadoboz, printek, 2008

„Mit ér egy könyv – gondolta Alice – képek meg versek nélkül?...”

A furcsaságoktól hemzsegő dobozom csak hű narrátora Lewis Caroll Alice Csodaországban című könyvének, mely 1865-ben jelent meg először. Az angolszász humor tolmácsolása tulajdonképpen a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe, a Szív Királynőben könnyen felismerhetik a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De láthatjuk a sorok mögött az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen a sportszenvedély végletekig vitt, humoros görbe tükrét.

A mese talán bármelyikünk kalandokra, irracionális, szürreális, kút mélyére vágyódó álom világának víziószerű ábrázolása.

„Igyál még egy csésze teát – kínálgatta a Kalapos Alice-t.

-Én eddig egyetlen csészével sem ittam – tiltakozott Alice sértetten - , hát nem ihatok még egy csészével.

-A semminél kevesebbet természetesen nem ihatsz – bölcselkedett Április Bolondja - , de a semminél többet annál könnyebben.

Ha nem tudsz viselkedni, akkor csak mondd tovább magad.

-Ne tessék haragudni – könyörgött Alice. –Tessék folytatni. Többet nem szólok bele. Végre is lehet, hogy csakugyan van egy olyan kút…

-Egy? Csattant föl a Mormota méltatlankodva, de azért folytatta:

-Szóval ez a három kislány csak elkezdett merni. Mertek, mertek…

-Mit mertek? – kérdezte Alice, megfeledkezve fogadalmáról.

-Hát málanszörpöt – vetette oda Mormota.

-Tiszta csészét kérek – vágott közbe Kalapos -, és üljünk egy hellyel odább.”

 

Nézzünk egy percre homlokunk mögé, s ugorjunk fejest a Nyuszi barlangjába. Ha összefutunk vele, nehogy elveszítsük nagy lehetőségünket: a látszólag bolondos Csodaország görbe tükrében csodálhatjuk önmagunk képét.